Téboly
Írta: Manga lany Dátum: április 08 2008 18:09:54
A képzeletem megtalált,
S fel akar falni.
C
Teljes hír
A képzeletem megtalált,
S fel akar falni.
Félek tõle s reszketek,
Még nem akarok meghalni.
De fejemben az ér feszül,
Nyomasztja az érzés,
Kételybõl kényszerbe hajtanak,
S felmerül bennem ezernyi kérdés.
Jajgatva fogom ami szúr,
S testem leborul a földre.
Álmodom vagy valóság?
Vagy a valóság nyomasztó gödre?
Fogalom ez, s nem értem
A hangok zavargó folyamát.
Elfognak, s felkötnek
A látszat lidérces ajtaján.
Ez hát a vég.
Becsukom inkább a szemem,
A korház innen messze út,
Lehajtom gyorsan nehéz fejem.
Nem látom, s nem hallom.
Próbálom ezt hinni,
De a kínnak keserve zúg belém:
Nem tudom véghezvinni.
Majd az állomáson, este
A sürgetõ szél unszol oda,
Hol álmaim és vágyaim járnak,
S szállok a sínek mentén könnyedén tova.