Вce
Вот ушло божественное чувство
И не важно, в этом чья вина.
Без любви в душе так стало пусто
Как в сосуде хрупком без вина.
Нет азарта, сладкого дурмана
Спит кураж и улетел порыв.
Не найти мне слова без обмана
Не вернуть счастливейшей поры.
Словно сердце заточили в клетку
Сумрачное небо на заре.
Лист последний оторвался с ветки
И свечу задуло в алтаре.
Но глаза раскрыты, ум логичен.
Просто все и ясно все вокруг.
И заходит жизнь в тот ритм привычный
Начиная неизвестный новый круг.
___________________________________
Ennyi volt
Elhalt az az égi érzés bennem,
Az se fontos, hogy ki vétkezett.
Szerelem, ha nincs, sivár a lelkem,
Mint üveg, mely üres és repedt.
Szenvedély sincs, édes mákony benne,
Alszik merszem, elmúlt a roham.
Szót sem lelek, mely hamis ne lenne,
Legboldogabb időm – odavan.
Nincs kiút, szívem, a kalitkából,
Hajnal tájt oly szürke lett az ég.
Utolsómként hullt levél a fáról,
S az oltáron már gyertyám se ég.
Ám a szemem lát, az eszem kapcsol,
Ennyi volt, világos, ébredek...
Élek szokott ritmusban holnaptól,
Ismeretlen, új kört kezdve meg.
* * * * *