Reviczky Gyula: Szivem / Mein Herz
***
Szivem
***
Szivem oly gazdag szeretetben,
Mint tavaszkor virágban a mező ;
Vihartól nyílik ékesebben
S ha felüdíti könny-eső.
***
Irigyen meg nem vonja mézét
Könnyelmű lepke, dolgos méh elül;
Darázsnak is kiadja részét,
Ha viruló kelyhébe ül.
***
Hadd gázolják egy-két virágát,
Hol ezrivel van, egy nem veszteség.
Tépdeshetik pajkos leánykák:
Százának is jut még elég.
***
Áldott kis pacsirtája is van,
Ki napsugarak, illat közt lebeg,
S örömét hangoztatja nyiltan,
Hogy pacsirtának született.
***
Autor: Reviczky Gyula1855 – 1889
***
***
Mein Herz
***
Mein Herz ist so reichlich an Liebe,
wie im Frühling das Feld voll mit Blumen;
von der Sturm gibt es schöne Triebe
'd von Regen großen Lagunen.
***
Aus Neid behält sie der Honig nicht
von Schmetterling, ‘d der fleissigen Biene;
es gibt auch an Wespe ein Gericht,
wenn sie in Blütenkelch fliege‘.
***
Sollen sie paar Blumen abtrampeln,
wo Tausende gibt, eins ist kein Verlust.
die Mädchen können es abreißen:
für viele gibt es noch genug.
***
Es hat auch eine kleine Lerche,
wer zwischen Sonnenstrahlen und Duft schwebt,
und offen preisgibt ihre Freude,
dass es als kleine Lerche lebt.
***
Fordította: Mucsi Antal-Tóni