CHRISTIAN MORGENSTERN: BERLIN
Írta: Szollosi David Dátum: December 24 2019 16:45:13
H

Szeretlek éjjel, ködben, mindenképp,
midőn utcáid egymásba szövődnek,
ablakaidon fények tükröződnek,
s falaid közt oly eleven a nép.
Teljes hír


Christian Morgenstern
(1871 - 1914)

Berlin

Ich liebe dich bei Nebel und bei Nacht,
wenn deine Linien ineinander schwimmen, -
zumal bei Nacht, wenn deine Fenster glimmen
und Menschheit dein Gestein lebendig macht.

Was wüst am Tag, wird rätselvoll im Dunkel;
wie Seelenburgen stehn sie mystisch da,
die Häuserreihn, mit ihrem Lichtgefunkel;
und Einheit ahnt, wer sonst nur Vielheit sah.

Der letzte Glanz erlischt in blinden Scheiben;
in seine Schachteln liegt ein Spiel geräumt;
gebändigt ruht ein ungestümes Treiben,
und heilig wird, was so voll Schicksal träumt.
________________________________________


Berlin

Szeretlek éjjel, ködben, mindenképp,
midőn utcáid egymásba szövődnek,
ablakaidon fények tükröződnek,
s falaid közt oly eleven a nép.

Mi szürke nappal, az varázsos éjjel,
s oly titkok lakják házaid sorát,
mint szellemvárakat lidérces fénnyel,
hol egyet sejt az is, ki többet lát.

Vak ablakon az est kihunyó fénye,
megunt játékként őrzi kerete;
a zaj elül, a város alszik végre,
s a sorsról álmodik, mely jó vele…

* * * * *