Csak bámulok…
Írta: KiberFeri Dátum: Január 13 2020 14:24:05
Gy.
Ó, te orv idő!
Teled, pusztítja testem.
Ápolja lelkem…
Teljes hír
(Bokorrímes)
Csak bámulok és megeresztek egy sóhajt,
Nézem mások szerencséjét, merengek rajt’.
Kimondanám, de már elsírtam az óhajt.
(Senrjú)
Millió sóhaj
Égbe száll, nincs ki hallá…
Meghalt óhajok…
*
Kimúlásához szikrát sem fárasztom magam,
Pech a hóhérom, ki kitekeri a nyakam.
Hiába is inspirálom ellene magam.
Ó, te konok ősz!
Fagyod, testem hóhéra.
Tudd, lelkem edzi…
Ó, te orv idő!
Teled, pusztítja testem.
Ápolja lelkem…
*
Testem már tán’ a nagy haláltáncot járja,
Lelkemben zeng még az élet muzsikája.
Azt nem tudom… kidől-e az élet fája.
Tévelygő lelkem;
Immár látja az utat…
Anyám, merre vagy?
Budapest, 2000. augusztus 17. – Szabadka. 2019. július 19. – Kustra Ferenc – a bokorrímeseket én írtam, alájuk a senrjú –kat, szerző-, és poétatársam Jurisin Szőke Margit. A senrjúk címe: Millió sóhaj