A tűz ereje
Írta: ElizabethSuzanne0302 Dátum: Január 22 2020 11:57:25
V
Már nem buja az erdő, a mező... már elégett,
sír, jajgat, retteg ki még él, menekül fejét vesztve!
Forró parázs hull, zsarát perzsel, kínokat élők,
lángoló agancsok, szénné égett tetemek szerte.
Teljes hír
Már nem buja az erdő, a mező... már elégett,
sír, jajgat, retteg ki még él, menekül fejét vesztve!
Forró parázs hull, zsarát perzsel, kínokat élők,
lángoló agancsok, szénné égett tetemek szerte.
Csönd van, néma csönd, tátott szájjal a Föld is hallgat...
Milliárdnyi ajakról egekig szállnak az imák!
Ki lelke aranyból van, ahol csak tud ott segít,
amit lát ép ésszel fel se fogja, s hősként nekivág!
Szíve erősebb a feltámadt metsző szélnél is....
jaj, de kegyetlen ez a világ! - vagy kegyes a világ? -
Minden élő nap, mint nap csak küzd, valamiért küzd,
aztán hisz, bízik és remél, tán, mint a tiszavirág? -
Aztán ott fent a menny talán meggondolta magát,
gyűlt a viharfelhő, az eső is ömleni kezdett.
Végre! Bozóttüzet megfékezte. De nincs vége!
Ki tudja mikor gyógyulnak be újra a mély sebek?
Amerre néz az ember csak halál és pusztulás...
De nézd, ott! Jól látom? Egy aprócska rügy pattan a fán...