Ma mily szép az Ég !
Fürgén, gyeplő és sarkantyú nélkül,
Mint sebzett angyalok,
A bornak mámorával lovagolni hívlak
Egy tündéri...felséges Ég felé.
Nézd kristálytiszta reggelünk kék varázsát!
Ránk dobja majd ruháját,
És elfedi a világ elől önkívületünk lágyan…
Csak kortyolj belőlem bátran.
Ó...ismeretlen hölgyem...megállás nélkül
Rohanni fogunk szabadulva minden rossztól,
Az álmaim mennye felé.