Egyre korábban érkezel
tavaszom vagy a februárba'
Meleg fényed betérdepel
búzaföldekbe és a fákba
S lopkodom a pillanatot
melyben megteremtett az Isten
Mint éhező a falatot
ami végigpereg az ingen
S egyszerűen boldog vagyok
minden kint-bent fent és lent nélkül
S a tél bennem már nem vacog
hisz a nefelejcs lassan kékül