Van-e még honom?
Írta: Gyufusz Dátum: április 09 2008 13:55:05
T
A völgyek, a hegyek, a virág
A föld, hol Anyám, Apám pihen
Teljes hír
A völgyek, a hegyek, a virág
A föld, hol Anyám, Apám pihen
Ez nékem az igazi, szép világ.
Szeretem is szívembõl, hiszen
Jól tudom ez az én Honom
Jártam útjait, s fölötte nem egyszer
Kerestem a tájat hol lakom.
Csodáltam pompáját ezerszer,
És elnéztem a zöldellõ határt,
Gyönyörû ha leszáll az este
Ha az ég kékje bíborra vált.
Büszke voltam én erre a népre
Akit a vész, vihar tépett éveken
Fel is néztem minden eredményre
Hogy túljutott a nehézségeken.
Most oly sötét lett minden
Tarthatatlan ez az állapot.
Hogy értéktelen lett amiben hittem
Retteghetem a mát, a holnapot:
Hontalan hazánkban a szegény.
Nincs becsülete akkor, ha magyar.
Nehéz az élet és kevés a remény
Hogy megváltozik valami hamar.
Aki jó idõben, jó helyen volt,
Annak erõsen duzzad a zsebe
S hogy becsületén van egy kis folt
Nem érdekli, nem fáj a feje.
A dolgozónak, ki értéket termel
Maholnap már kenyérre se jut,
Napról napra az árak futnak fel,
Elsorvadtak a gyárak, a faluk.
Nagyon sokan messzi földre járnak
Mert itthon élni, már alig lehet.
A kórházak sorjában bezárnak
Útközben halnak meg emberek.
Hová lettek munkahelyek, álmok?
Ki tudja, hogy mit hoz a jövõ?
Az országban, mint egy õsi átok
A marakodás napról napra nõ.
A honatyák, akiktõl azt várnád
Céljuk legyen egy boldog haza
Acsarkodnak, egymást úgy marják,
Sok a mocskolódás, fúrás, intrika.
Lesz-e már itt összefogás egyszer?
Vagy a hatalomért egymást megölik?
Ki gyógyítja igaz szeretettel
A szegény haza fájó sebeit?