Hogyan látom magam pilláid alatt -nagyságok-,
Szenvedélyek és fájdalmak alszanak el hírtelen,
Mint első mosolya a reggelnek,
Magamat oly tisztának érzem.
Álmomban is hallok...mint életnek bölcsőjében
Egy zenét...ami betölti az egész világot :
Azt az éneket, amelyet egyszer hallottak
A bölcsek...költők-a titánok-.
S egyszeriből halk hangon suttogsz valamit,
Szemeim...szemeidben betelnek az éjjel.
Mivelünk szaladnak és a föld süvölt,
És szeretném...hogy a vihar szétfoszlasson.
Mindenbe belemerítsen...besüppesszen,
Hogy egyek legyünk a tűzzel...hanggal...széllel.