Nem vagyok holt, de nélküled nem is élek
Írta: Omnia29 Dátum: Július 01 2007 20:34:55
Nincs más remény a szívemben,
mint a te szerelmed.
Teljes hír
Szerelmed olyan lenne,
mint viharos éjben a villám.
Belémhasítana, mely eleddig sötétben leledzett,
s megvilágítaná elborult elmémet.
Igen, az elborultat.
Nincs más remény a szívemben,
mint a te szerelmed.
Nem élek én, csak vagyok,
mint a k?, melyet a természet a ház alapjaihoz adott.
Csak annyira vagyok.
Nem élek, virulok. Nem lángol bennem egetver? t?z.
Nem éghetek hát el, mert nem vagyok él? -
de holt se.
Szeretném, ha szeretnél egy kicsit.
Szeretnék élni és gyönyörködni benned,
mert így, ha rád gondolok,
csak a remény dobogtatja szívem
s közben kínlódok.
Gyötör a bizonytalanság s a szerelem,
mely ?serd?vé burjánzott szerte-széjjel a szívemben.
S ez az ?serd?, mely másnak áthatolhatatlan,
neked szabad utat nyitna,
mert te vagy a Jog,
mely e szívben Királlyá avatott.
Szánalmas alakom nem t?nik fel másnak,
mert a sötétségben csak kevesen látnak,
s e kevés lény, mely nézi szenvedésem,
nem tud mást nyújtani s az Álmot adja nékem.
Az álomban élek egy kicsit
s a szerelmes ifjúkban te nézel végig,
s te adsz nékem csókot, mohó ölelést,
vidám hangokat s víg nevetést.
S ez mégsem jó nekem, mert az ébredés szinte belémvág
s kihasít egy darabot mindig.
Olyan, mint a forró nyár után a hideg tél -
jeges karmokkal söpör láva testemen végig.
Ilyenkor tudom, nincs boldogság,
elillan az is, mintha nem is lett volna álmaimban
s egyedül hagy, magányosan.
Mit tegyek, ó ilyenkor, hogy ne vigyen el az ?rület?
Én élni akarok boldogan s szerelmesen, de örökké csak veled, csak veled.
Nem akarok meghalni, mert tudom,
veled vár rám valami nagyszer?,
valami csodálatos és vidám.
Szeretlek, ó tudd meg, te drága,
mert az vagy nekem s az élet.
Szeretnélek magam mellett tudni örökké és végleg!