Egy macskalány naplójából
Írta: hzsike Dátum: Február 22 2020 15:25:09
Gy.
Születtem Szegeden, egy régi egyetem
pincéje mélyén,
egy raklap szélén.
Teljes hír
H.Gábor Erzsébet
Egy macskalány naplójából
Születtem Szegeden, egy régi egyetem
pincéje mélyén,
egy raklap szélén.
Az anyám megesett, kilencet kölykezett,
az utolsó én voltam -
hogyha jól számoltam.
Az anyánk meglógott, ápoló nem volt ott,
két napig nem ettünk,
fáztunk, és reszkettünk.
A kölykök megfagytak - örökre elhagytak.
Elszállt a gyér remény,
annyira féltem én.
Aztán az egyetem - sohase feledem -
sasszemű szakácsa,
az almot meglátta,
s felvitt egy szobába. Volt ott tej, pogácsa.
Degeszre etetett,
biztos, mert szeretett.
Hazavitt magához. Sohasem alázott,
de volt egy macskája,
s az szekált halálra.
Irigy volt, s szemtelen, kanmacska, becstelen.
Egy darabig eltűrtem,
de ahogy serdültem,
a helyzet változott. - Hogy lenne átkozott!
Hevesen udvarolt,
s miközben megzsarolt,
megvetve ágyunkat, tűrtem a nászunkat.
Anyám jut eszembe…
Itt ülök megesve, új otthont keresve.
A gazdám kilökött,
kilenc és tíz között.
2020.02.17.