A biztonság, mint ócska kés, kicsorbul,
és támad a kór, alattomban, orvul,
és földrészeket kényszeríthet térdre,
de nincs szüksége a világútlevélre.
Nagy hangtalan. Kitartón térül-fordul,
s úgy araszol, ahogy a vak vakond túr,
egy ismeretlen számonkérés része,
s mi nem készültünk időben a vészre.
S az élő, mint az elítéltek, reszket,
és vad félelem tölti el a testet,
nincs semmi mód, mi kóros útját állja.
A Golgotára viszi a keresztet,
e ketrecéből szabadon eresztett,
s rászögezve a halál koronája.