Árvalányhaj
Írta: marica Dátum: Július 02 2007 04:50:41



Hol árvalányhaj lengedez.
Ott voltam csepp kisleányka én!




Teljes hír




Hol árvalányhaj lengedez.
Szélhordta homok d?nén.
Hol minden apró csodát felfedhetsz
Ott voltam csepp kisleányka én!

Ballankóró lett életem,
Szélvihar repített tova.
Mi utamba került, jött vejem
Akaratlan rám ragadva.

És lettem intézetben sok között egy,
Egy bakancs, egy ruha, egy nagykabát,
-'Hiába b?gsz! Apád nincsen,
És itt hagyott anyád!'

Majd lettem egy a sok közül,
Kit magukkal vittek
Mintha lenne bennük kegy,
Volt nálluk kett?, így lett még egy
Enni adtak, mi tányérjukon megmaradt,
-Mert az állam keveset ad.
-Mindenre nem juthat.
Ernyedt ciha, hidegszoba,
Repedés, a toll a földre pereg,
Ugrok sebesen, hogy összeszedem,
Guggolok a tollközt dermedten,
Csattan az ostor testemen
'Szedd gyorsabban becstelen!'

De minden vasárnap templomba mentünk,
Hol Jóistent, s megváltó Jézust tiszteltünk,
?k térdre hullva esdekeltek bocsánatért,
A végén perselybe dobtak néhány tallért,
Én sírva kértem-rsegíts édes Istenem!
A b?nöm annyi, hogy árva lettem!

Árva lettem, csak egy apró kis leány.
Mint árvalányhaj homokd?ne oldalán.
ÉS jött a szép nap. Az ajtón kopogtak,
Egy bakancs, egy ruha, egy nagykabát,
Csomagba b?kez?en alamizsnát,

Kedves mosoly az arcokon,
Egy gyengéd simítás hajamon,
-'Gyere velem kisleány!
Jött érted az édesanyád!'