Hetvenévesek egymásközt nők
***
Veranéni unatkozott
egyedül benn a szobában,
telefonkönyvben lapozott
minden este unalmában.
***
Kit is tudna még felhívni
kivel is beszélt már régen,
kitől hallana ujjat, de
nem azt, amit a Tévében.
***
Ott annyi mindent mondanak
nem is tudja, kinek higgyen,
mert hiába is akar, nem
tud ő hinni mindegyiknek.
***
Ott a régi jó időkben
este kinn a sarkon ültek,
mindenkiről tudtak mindent
aminek akkor örültek.
***
Örzsi hozta a híreket
minden este a templomból,
Julis minden ujjat tudott
frissen hozta a piacról.
***
A Maris kinn ült az utcán
egész nap ott a hűvösben,
tudta ki-kivel, hova ment
kinek mi van a hűtőben.
***
Alvás előtt mindent tudtunk
mi történt itt a faluban,
a Misa is minden este
ott kinnt állt a kis kapuban.
***
Lapozva a könyvben mondja:
Ó, hogy el járt most is a szám,
majdnem meg sem láttam, hogy e
Vera itt, az én Veronkám.
***
Fel is hívom őt most rögtön
biztos nem feledt el engem,
hisz akkor ott a faluban
engem úgy hívtak, hogy: Szentem.
***
Gondolatom tett követte:
„Szia, Veronkám, itt Vera van –
tudod kettőnknek volt akkor
legszebb mellünk a faluban.”
***
„Igazad van neked Vera
igen, nekünk volt a legszebb,
talán ma is elsők vagyunk,
de ma már, csak a leghosszabb.”
***
„Veronka, te ugyanaz vagy
aki akkor is voltál, nem
változtál semmit, kimondod
most is úgy, mint ahogy szoktál.”
***
Jól jön az embernek néha
egy ilyen őszinte beszéd:
De, jobb bután hallgatni, mint
később, meginni a levét.
***
Mucsi Antal-Tóni 2020 Március 23