Képzeletem elvarázsol,
maszatfaluban találom magamat.
E faluban minden lakos maszatos.
Takarékoskodnak vízzel,
csak ívásra használják,
testüket és ruhájukat nem mossák,
lakásukat nem takarítják.
Jómódúak az ételtől,
szegények a tápfüvektől.
közönséges maszlagokból
szerzik be a foltokat.
Színes kavalkád a sokféle maszat,
idegenek – ha betérnek – maszatolják magukat.
Szülők gyermeküket nyalják,
szerelmesek egymást falják,
így szereznek immunitást.
Nem szégyellik a maszatot,
én is közéjük tartozok,
foltjaimra büszke vagyok.
Boldogok az emberek,
egymásban gyönyörködnek.
Különféle illatokat árasztanak,
de ezek nem fárasztanak,
megszokták és kívánják,
mindenkitől elvárják.
Maszkot nem viselnek,
nehogy eltakarják,
mert ők büszkén hordják
és nem kosznak hívják.
Nem háborgatják a népet,
messze elkerülik őket,
nem kell félniük,
biztonságos életük.
Maszatfalú gazdagsága,
lakóinak boldogsága
maszlag.