A tévút mindig alattam szalad,
Rálépnem sosem kell,
Hibáimmal jól megtömve halad,
Bántani nem szégyell,
Ha kérhetnék egy falatnyi csendet,
Ordítanék véle,
A némaság nem teremthet rendet,
Ahány annyiféle,
Nyikorog a lelkem, élni akar,
Belőlem szól a zaj,
Háborog a vérem, falat kapar,
Ereimben a baj,
Nyikorog a létem, halálra mar,
Belső rozsdavirág,
Háborog a vérem, s összezavar,
E húsvér szarkofág.