Ha az élet egyszerűbb lenne,
Tán túl egyszerű lenne,
A lelkem nyugogóra lelne,
A porba lassan elheverne.
Gyermeki csókkal áldaná a napot,
S tán kiheverné a holnapot,
Mint az ég fénye adott,
Lágy dallamot fülében hallhatott.
Nem lenne súly, nem lenne vétek,
Végre lenne ajkamon étek,
Vagy tán vénámba méreg,
Emberek, mitől féltek?
Mert ha az élet egyszerű lenne,
Minden értelme elveszne,
Mert ha egyszerű lenne,
Akkor meg már miért lenne.