Úgy szerettelek, elengedtél,
Azt mondtad így nem szeretnek,
Engem inkább elfeledtél,
Nem hagytad, hogy szeresselek.
Szerettelek s megvetettél,
Hogy túl szép a kölő szíve,
Mond, te szenvedtél,
Mikor megtört lelkem kincse.
S szerettelek, el nem fogadtál,
Bármit tettem a parlagon,
Engem inkább eldobtál,
Most pedig az eget nézve ülök a fájdalmon.