Hörögve fekszem egy baldachin alatt,
múló életem tán csak egy pillanat.
Lassuló ütemű a lélegzetem,
de Te még most is fogod a két kezem.
Lassan homályosodik már két szemem,
de ifjú tested lángját újra érzem.
Hörgéssel szakad fel egy kedves emlék,
milyen volt mikor megláttalak nemrég.
Eltelt azóta már jó pár évtized,
igazán nem voltam másé csak tied.
Lassan, lassan a hörgésem is halkul,
emléktől fájó szívem is feljajdul.
Egyetlen vétkem, hogy nem leszek veled,
szerelmem többé nem vallhatom neked!
Agóniám vége, szív már nem dobban,
szemem lecsukod,... és megcsókolsz hosszan.
Kötelező téma: Szerelem. Kötelező ragozható szavak: Baldachin, Agónia, Láng, Vétek
Hampuk Zoltán
Kumdar (képzeletvilág), 2020. április 18.