Itt az élet-lépés ideje, eljött ballagás napja.
Nagyon közeleg, szinte már itt van a búcsúzás óra,
Most kellene, ha lenne egy-két ötletünk: búcsúszóra.
Elénekeltük, hát bizony el... a búcsú dalunk
Nem lett volna ildomos, ha bánattal búcsúzzunk!
Ezek a legutolsó órák melyeket együtt tölthetünk,
Aztán indulunk tovább, innen, messzi életbe elmegyünk..
Sok szép emlékünkre emlékszünk, nem feledjük soha,
Még akkor sem, ha állítólag az élet mostoha.
Nyomják már a csengőt, körbe indulunk,
Még lesz-e valaha, hogy találkozunk?
"Ballag már a vén diák" - hangzik a régi nóta.
Tudtuk, erre gyakoroltunk hosszú hetek óta.
Üres lesz itt minden, majd a néma csend sikít,
Ballagó társ-lányok szeme csillogó és kisírt.
Ez a nyár, már más nyár, más, mint eddig a sok többi,
Meleget, mint egy sálat, a nyakunk köré köti.
Vecsés, 2020. április 28. – Kustra Ferenc