...Ha imádkozásra hajlítom térdemet,
És kezeimet összekulcsolom,
Nem arra gondolok...hogy Isten legyen
Az igaz...a leg jobb...mint egy templomi alkalom.
...Hogy kegyben részesítse arra sem kérem
Sem észt... ki tudja mennyit ?
Megelégednék gyermekemet látni nőni,
Nem túl szépnek...de a csúnyákat nem szeretik.
Nem szeretném azt sem...ha túl csendes lenne,
De azért nem teljesen őrült...
Nem túl alázattal hallgasson,
És amit Én mondok...rajta ne kacagjon.
Legfőképpen szeretném...ha érezné,
Az élet minden lépésében,
A leg hűbb barátja leszek
Én... mindig ő lesz az én szívem.