Sivárság sivatag
Szárít a szél, szárít a Nap,
folyók, tavak kiapadnak.
Megrepedezik a talaj,
szomjas a föld, esőt akar.
Viharfelhők sóhajtanak,
villámokkal háborúznak.
Dörög az ég, zápor zuhog,
a virágok hajladoznak.
Tavak medre vízzel telik,
békák magukat fürdetik.
Sivatagban a karaván,
forró homok ég a talpán,
végre elér egy oázist,
szomját oltja utas máris.
Víz nélkül meghal az élet,
ne szennyezzük, becsüljétek!