Gyere velem a falumba,
Ott az utcák este üresek,
És nézhetjük majd a csillagokat...
A bolt előtt...ahol petróleumlámpának fényében kémlelhetjük az eget.
S nappal majd sokat fogunk lovagolni,
És megpihenünk szürke kocsmákban,
Ott sok barátságot kötünk,
Éjjel pedig hancúrozhatunk a kocsmának lányaival .
Diófák alatt... ahol a nehéz szél átsuhan,
Eszünknek járását sakkban megmutatjuk.
Mint két öreg gyógyszerész,
És húgomtól énekben románcokat hallgathatunk.
A dombon pedig levetkőzünk anyaszült meztelenre,
Hogy pőreségünket botrányosnak találja a tiszteletes,
És a lányoknak örömben legyen részük...és csak nevessenek.
Nagy szalmakalappal fogunk járni...mint földeken a parasztok,
Fürödni fogunk a malomnak nagy kereke mellett,
És szégyen nélkül a napra kifekve nyújtózkodunk...
S ellopják a ruháinkat és a kutyák megugatnak,
De a szégyen érzetét Mi ki nem mutatjuk.