Odaát az ifjúságom...
Egy
Kapu
Előttem.
Egy résen át
Látom, tavasz van.
Hajt
A vágy,
Kapun túl
Lenni kíván
Lüktető szívem.
Zár
Rozsdás,
Kulcs sehol.
Idő foga
Rozsdásra marta.
Út
Oda
Nem vezet,
Szívem sajdul.
El kell fogadnom?
Volt
Kulcsom,
Tavaszom,
Sok gyönyörű.
Immár csak emlék.
Ott
Hever
Odaát
Ifjúságom.
Szívemben őrzöm.
A
Kapu
Elkorhadt.
Élet terhe
Vállaim nyomja.
A
Szívem
Mégis küzd,
Erőm már nincs,
Itt kell maradnom.
Még
Ketyeg
A vekker...
Őszbe bújva
Várom a telet.
Szabadka, 2020. április 21. –Jurisin Szőke Margit