Jó anyám...nem fogod megérteni,
Én azt a lelket megéneklem...amely nem létezik,
Melleid virágcserép nélküli virágok,
Szíved pedig egy hímzett zsebkendő.
És a málna tej ízével szurkálja
Blúzodat...amely takar érett kajszin barackokat.
Tudod mit:simogassál egy kicsit...ringassál,
Valakim meghalt,
Megkérdezheted...hogy ki volt?
Utána halkan mondjál valamit...amikor távozol.
Feltétel nélkül venni fogok neked egy gyöngyöt
Egy zsidó ékszerésztől...igazit,
És kiskertünk is virágzik mostan
Lelkembe költözött...költöztél belső vasszerkezetemben.
Jó anyám...nem fogod megérteni,
Olyan szép dolog...amikor egy versben tudsz lenni.