Csak sétálok az utcán….
Írta: gubacsi Dátum: április 11 2008 06:40:46
I
Csak sétálok az utcán s rugdosok egy követ,
Teljes hír
I
Csak sétálok az utcán...
Ó a te szerelmed, lelkem titkos fegyvere,
ez tartja életben, ez a mindene.
Ha kedves vagy hozzá, és nagyon szereted,
egy életen át, boldoggá teheted.
Szeresd is nagyon hisz te vagy a mindenem,
te voltál ki összetörte, a páncélt a szívemen.
Eljött hát az idõ, eljött végre hát,
hogy két karom, védõn ölelhessen át.
Csak teérted égnek, az égen a csillagok,
csak egyetlen pillantás és meghalok.
Egy pillanat elég volt, hogy megszeresselek,
nincs az-az idõ, hogy elfeledjelek.
Rád gondolok kedvesem s a bánat messze száll,
de reménytelen szívem, újra s újra megtalál.
Annyira hiányzol, szívem annyira vár,
távol vagyok tõled, hol még az angyal sem jár.
Csak sétálok az utcán s rugdosok egy követ,
íly magányos szívet, még a lámpafénye sem követ.
Mellettem egy árnyék, de már nem sokáig jön,
mert hamarosan egy új nap, ismét rám köszön.
Gubacsi Sándor