Pünkösdkor
1
Mikor is lehetne ? — nem is lehet máskor:
Tavaszi derűben, virágfakadáskor
Piros pünkösd napja —
Mikor illat, dal száll enyhe szellő szárnyán,
Mikor a csalogány rejtett csalit árnyán
Fészkét rakosgatja . . .
2
Édes emlékezet jöjj, regéld el nékem:
Hogyan ünnepeltem, valamikor régen,
Ez ünnepet én meg?
Igen, úgy van, úgy van: mólázó kis gyermek
Kicsiny templomunkban ... szeme könynyel tel' meg,
Ahogy zeng az ének.
3
Nem mondja még velük, csak ugy hallgat rája,
És a buzgó hivek zengő zsolozsmája
Áhítatba ejti . . .
S hogy hangzik az Ige, kenetesen, hévvel:
Bárhogy akarja is, nem érti meg észszel,
Csak érzi, csak sejti. ...
4
Oh ! azok az édes, áhítatos órák:
Szivemre a hitnek fényes fátylát vonták!
Most is ott van rajta,
Most is csak úgy sejtem csudás jelenésed,
S hivő gyermokszivvel ünnepellek téged:
Piros pünkösd napjai
***
Írta: Lampérth Géza 1873 - 1934
***
***
Am Pfingsten
1
Wann könnte es sonst sein? – es könnte nicht anders:
im Frühlings Heiterkeit, die Blumen des Gartens
an den Roten Pfingsten -
wenn der Duft und das Lied, fliegt auf sanften Brise,
‘d wenn die Nachtigall das Nest baut, auf dem Wiese,
er macht das am liebsten …
2
Süße Erinnerung komm und sage es mir:
vor einiger Zeit, wie hab’ ich gefeuert hier,
einen ganzen Tag lang?
Ja, das stimmt, das stimmt: damals du, als kleines Kind
dort in der Kirche ... deine Augen Tränten gelind,
bei dem schönen Gesang.
3
Er spricht mit ihm nicht, er hört zu der adliger
und der nachhallende Gesang den Gläubiger
erfüllt ihn mit Andacht.
Und wie das Verb klingt, gesalbt mit viel Hitze:
was immer du willst, du verstehst nie die Spitze,
es schimmert jede Nacht.
4
Ach! Diese süßen und ehrfürchtigen Stunden,
ein heller Schleier zog durch den Herzen wunden!
Es liegt immer noch drauf.
Selbst jetzt kann ich Ihr wunderbares Bild nur ahnen,
feiere Dich mit dem Herzen meines Vorfahren:
rotes Pfingsten wach auf.
***
Fordította: Mucsi Antal-Tóni
Sajnos a műtét végett nem tudtam Pünkösd előtt a fordítást befejezni…