Milyen gyorsan eltelt ez a Nyár is,
Ahogyan egy rövid nyári eső,
Két nap közt napfénnyel,
Barbár hővel fenyegetett ő.
Úgy jött...hogy ruhák nélkül járkáljunk,
Minden nélkül szeretnénk mozogni,
Kemény évek átmentek rajtunk,
Elfeledtünk hinni.
Te örökkön arra gondolsz...ahogyan volt.
A kiégett fű már nem kell életre.
Néha a Hold koránkelő,
Máskor pedig késő éjjel nyújtja a varázslatot.
Be gyorsan múlott el az élet,
Ahogyan az elmúlt nyári eső.
Én egy szavát sem feledtem
Közölt körülmények között.