Szivem búja !....
Elbocsájtott anyám csókja,
Könnyes szeme,szivem búja.
Lelkemig sírt búcsúja.
Reméltem,hogy visszalátom,
Vihar urán, egy szép nyáron.
Életem mint vihar a tengeren,
Ami megnyugszik naplementtel.
Sokszor buktam,feláltam,
A remény mindíg kitartott nálam,
Végre elértem amit régóta vártam.
Hosszú évek múltán visszatértem,
Szegény, jó anyámat nem leltem,
Belehalt a sok reménytelen várásba.
Fia emlékét örökre magába zárta,
Bocsás meg nekem, anyám utoljára !
Ágoston Tibor