Almáspite -úgy gondolomformán!
Írta: sziszifusz Dátum: április 11 2008 12:00:38
Z


Pirosbarna pitém, hát elkészült végre,
vaniliás cukrot szórtam tetejére.



Teljes hír


Mentem a pincébe,-a szokás hatalma...
Láttam, hogy van még lent kettõ láda alma.
Elkezdett fonnyadni, -már nem jó semmire?
Lehetne belõle, egy kis almáspite.
Vagy másfél kilónyit vittem a konyhába,
majd belehámoztam egy mûanyagtálba.
Tetejére cukrot, fahéjasat szórtam,
a megreszelt almát állni -félretóltam.

Nézzük a tésztához mi minden kell nekem,
csak legyen alapanyag, aztán bekeverem.
Negyven deka lisztet kimérek sebtibe',
többet nem érdemes, -nem fér a tepsibe.
Belemorzsolok még tíz deka margarint,
az üres tojásdoboz azonban bajra int.
Hosszas keresgélés és kutatás után,
Egy véznát találtam a hûtõ oldalán.
De hát ez kevés, mert kéne még három.
Nem baj, a receptet majd átfabrikálom.
Elõvettem egy kis megszikkadt élesztõt,
mûvem keléséhez õ fúj majd ébresztõt.
Elszuszpendáltam egy deci langyos tejben,
maroknyi cukorral összevegyítettem.
Pöttömnyi sót ujjnyi vízben feloldottam,
a sok kotyvalékot a lisztre pakoltam.
Fél pohárnyi tejfölt még a tetejére,
és jöhet az egy nyelet tojásfehérje.

A tészta készítésénél tessék vigyázni!
Mert azt alaposan meg kell gyúrdogálni.
Addig gyömöszöld, míg az edény falától
a rugalmas tészta elválik magától..

Pihenjünk egy kicsit itt a jó alkalom,
olvassunk verseket a kedvenc honlapon.
De nem szabad nagyon belefeledkezni,
ne hagyjuk a tésztát teljesen elkelni.

Gyönyörû munkámat két darabra szedtem,
a sodrófát és deszkát kicsit beliszteztem.
Kinyújtottam nagyra, a tepsibe raktam,
ám, most még valami újszerût akartam.
Akadt a hûtõben egy gesztenye massza,
tejszínnel és rummal lett belõle paszta.
Rákentem a lapra, reszeltem rá diót,
(össze is koszoltam vele a rádiót)
A megroggyant almát vastagon ráhordtam,
sütimnek paplanját gyorsan kinyújtottam.
Tojás sárgájával megkentem tetejét,
sûrûn megszurkáltam, mint anyós a vejét.

A sütõbe ekkor meleget lehelltem,
aranysárga kincsemet belehelyeztem.
Addig hagytam benne, amíg sírt a drága,
és illata átszállt a nappali szobába.

Pirosbarna pitém, hát elkészült végre,
vaniliás cukrot szórtam tetejére.
Így bíbelõdök én süteményen, tortán,
ahogy eszembe jut, úgy gondolomformán.

Napkorongos lányok itt van a hétvége,
süssetek, ha vágytok egy almáspitére.

S mért mentem a pincébe? -nem fogod elhinni!
Íly édes verseket csak ott tudok írni.