Mind az...ami maradt- egy világítótorony,
Egyetlen világítótorony...egyetlen fénye
Kimagaslik elfeledett homokdűnék között,
S őneki ez egy idegenvilág képe.
Tenger...ami locsolta egyszer
Jelenleg csak só és homok,
Szomorúan kínok között vergődik
És terror sötétben bőg...és morog.
Mi értelme lehet egy világítótoronynak,
Hogyha senki nem keresi fényét.
Egy remény...ami egyedül meghal,
Amint virágok méhek nélkül.
Csak a légüres tér nézi lazán,
A világítótornyot befedi megvigasztalva,
Sápadtan felemeli elveszett fényét,
Örök sorsát csodálva.