(3 soros-zárttükrös)
Az előbb még az ezüst hold szépen világított,
A sötét felhő alávágott, sötétet hozott…
Az előbb még az ezüst hold szépen világított.
(septolet)
Ezüstös holdsugár
Nem cirógat már.
Morc felhő
Eltakarja, kergeti szellő.
Ég beborul,
Elhomályosul
Konokul.
*
Sötétség csúcsa lapos-álmosan szétterül,
Látás vaksi, igazán ellehetetlenül…
Sötétség csúcsa lapos-álmosan szétterül.
Sötétség vérdermesztő,
Félelmet gerjesztő.
Hunyom, nyitom szemem,
Fényt nem észlelem.
Sötétség,
Benne szépség,
Képtelenség.
*
Vágyom megint a ragyogóan szép holdezüst fényt,
Felhőzet ne játssza a fenomén kemény legényt…
Vágyom megint a ragyogóan szép holdezüst fényt.
Holdfényét látni kívánom,
Újra ragyogjon.
Szépsége szívemnek kánon,
Vágyom!
Felhő tűnjön,
Meneküljön.
Égbolt derüljön!
*
Álmom, hogy látok a sötétben letéteményt,
Nem tudom, felhő leadja a kemény legényt?
Álmom, hogy látok a sötétben letéteményt.
Ha sötétben láthatnék,
Benne szépet keresnék.
Sötét éjben ábrándoznék,
Felhőkön sétálnék.
Kívánságom,
Tudom
Álom.
Vecsés, 2019. július 11. – Szabadka, 2019. augusztus 12. –Kustra Ferenc – a 3 soros-zárttükrös verset én írtam, a versszakok alá a septolet -eket, szerző-, és poéta társam Jurisin Szőke Margit. A címük: Szívemnek kánon (Kánon; Többszólamú dallam, ének.) A 3 sorost úgy kell olvasni, hogy az első és a második sort egyben és értékelni, majd a 2. és 3. sors egyben és azt értékelni. Ha van különbség, akkor jól írtam meg.