Hazafelé
1
Leszálltam a vonatról,
Leszálltak ott sokan,
Ők törve unalomtól,
Én vígan, boldogan.
2
Őket betegség hozta,
Vagy űzlet és haszon,
Én, hű szivemtől vonva,
Anyámhoz utazom.
3
Dombnak föl, le a völgynek
Dalolva vágtatok.
Mosolygva üdvözölnek
Az ismert csillagok.
4
A hegyek fölechóznak:
No, gyerkőcz, megjövél?
Biztatva megczirógat
A nyájas esti szél.
5
Nincs tolvaj a bokorba',
Nem szükség, hogy kerüld.
Tekints az éji boltra,
Barátságos, derült.
6
És újra körülrepdes,
Czikázva megelőz
Itt minden olyan kedves,
Bizalmas, ismerős!
7
Vezess, megyek utánad
Át tüskön, bokrokon,
Hátha még jó anyámat
Ébren találhatom.
***
Zempléni Árpád 1865 - 1919
***
***
Heimwärts
1
Aus dem Zug ausgestiegen,
viele andere auch,
die, von Unlust erliegen,
ich glücklich, gut gelaunt.
2
Die von Krankheit getrieben,
oder von Geschäft, Gewinn,
mich hat das Herz hertrieben
zu meiner Mutter hin.
3
Den Hügel rauf und runter
singe und renne ich.
Die Sterne lächeln munter
als bekannte an mich.
4
Von Bergen kommt das Echo:
Nun, Bub, bist du auch hier?
Und ermutigt den Psycho
die sanfte Abendbris‘.
5
Es ist kein Dieb im Hecke,
du musst es nicht meiden.
Schau auf die Himmeldecke,
ist freundlich und heiter.
6
Es schwirrt wieder rundum mich,
und Flitzern überrollt,
alles ist so vertraulich
vertraut, überholt!
7
Führ‘ mich, ich gehe dir nach
durch Dornen und Linden,
vielleicht kann noch Mutter wach
daheim noch erwischen.
***
Fordította: Mucsi Antal-Tóni