Egy baráthoz...
Írta: Naszeda Dátum: április 11 2008 17:03:36
H
Én telhetetlen vagyok,
Te adsz magadból, ha én is adok.
Adok, hát adj, nem volt elég,
Még még még még még!
Teljes hír
Újra itt van a nyár,
Egy év eltelt már.
Azóta minden megváltozott,
Lelkembõl közelséged távozott.
Boldognak kéne lennem,
Hisz megvan a Szerelmem.
De ez magában nem elég!
Mohó vagyok, más is kell még!
Fájr30; Az ûr a szívemben,
Belém nyílalt hirtelen.
Ez, a Te helyed volt,
Hol most üresség honol.
Nem érzem magam teljesnek,
Nélküled kissé elvesztem.
Tudom, hogy nem a Te vétked,
Én hagytam el lényed.
De most hiányzol nagyon
Merre vagy most vajon?
Mit csinálsz most éppen?
Tudni akarom, mint régen!
Közös séták és kalandok,
Nagy beszélgetések hol vagytok?
A szép emlékek elöntenek,
Szomorú könnyek elõtörnek.
De nincs hol kisírnom magam
Egy baráti váll, ha akad,
Az csakis a Tiéd lehet,
Hol bús lelkem megnyugvásra lelhet.
Én telhetetlen vagyok,
Te adsz magadból, ha én is adok.
Adok, hát adj, nem volt elég,
Még még még még még!