Reggel kitárod melleid...mert az ágyban nyújtózkodsz.
Kávé és szavak,
Pontosan olyan forró kávénak
Maradni még akarsz...
Kortyoltunk a kávéból,
S hajnalodott,
Emlékek egy csillagból,
És a lenni igéből...valamit még akartunk.
Figyelésedben fenyőfák voltak.
Reggel a párnákon
Oly gyönyörűen égtél,
Reggelnek versében megérintettél...
Napos volt a reggel,
És harmatos cseppekben
Véletlenszerűen,
Hallani lehetett a nyers esőcseppeket.
Te már csak ilyen vagy,
Rajtam keresztül égsz,
Minden reggel lázadó
Figyeléseddel fenyőfákat kitépsz.
A tested...méhed
Végtelen hangjegyekkel ellátott,
Reggeli éneknek
Versszakaiban mindet megtalálod.