Kozma Andor: A vén dalnok / Der alte Sänger
Írta: Toni Dátum: Július 18 2020 08:23:11
M
Nem tndsz dalolni már, öreg!
Egy ifjú igy csúfolja meg,
Már kifogyott dalod.
Teljes hír
A vén dalnok
1
A vén madár az ágon ül;
Csipog-sipog köröskörül
Az ifjú nemzedék.
A vén madár a lomb alatt
Közömbös hallgató marad,
Dalvágyban ő nem ég.
2
Nem tndsz dalolni már, öreg!
Egy ifjú igy csúfolja meg,
Már kifogyott dalod.
Boldog vagy ugy-e, vén madár,
Ha lomb között gubbasztva, már
Magad kialhatod ?
3
A gúnyos ifjúság kaczag,
De berzenkedni kezd az agg,
Kinyitja bús szemét
És dalra kél, mint hajdanán
S átzeng e dal a lombtanyán . . .
Ó, soha ily' zenét!
4
Hallgatja minden ... elfeled
Egyszerre léha éneket
A hetyke ifjú nép.
S mikor kihal a tiszta dal,
Sóhajtva szól a fiatal:
Én istenem, be szép! . .
5
S a vén madár gubbaszt megint
Az ágon ugy, mint rendszerint,
A tapsot megveti:
Ily édes, bájos, szép dalért
Szerelmet adtak, nem babért,
Mig ifjú volt, neki!
***
Kozma Andor 1861 - 1933
***
***
Der alte Sänger
1
Der alte Vogel sitzt auf dem Ast;
rundum piepst es im Adel Palast
die junge Generation.
Der alte Vogel unter dem Laub
bleibt als gleichgültiger Unkraut,
hat kein Gesang Ambition.
2
Du kannst nicht mehr singen, alter Mann!
So neckt ihn, ein junger Hampelmann,
du hast keinen Gesang mehr.
Bist du glücklich, gell, alter Vogel,
nur hockst zwischen Laub, du Urvogel
nur noch schlafen, allzu sehr?
3
Die spöttische Jugend lacht jetzt laut,
aber jetzt sträubt auf, der alten Haut,
öffnet traurig die Augen,
‘d wie früher, fing er zu singen an.
‘d das Lied hört man im Wald überall,
so schön, fast nicht zu glauben!
4
Es hören alle zu ‘d vergesse‘
auf einmal die windigen Verse
den frechen jungen Leute.
Und wenn der reine Gesang ausklang,
die Jungen seufzen am Wald entlang:
Mein Gott, so schön war heute!
5
Und der alte Vogel kauert wieder
auf dem trockenen Ast, mit Sauflieder,
und das Applaus klingt dahin:
Für so ein Süßes, Charmantes, singen
früher gab Liebe, keine Lorbeeren,
als er noch jung war, für ihn!
***
Fordította: Mucsi Antal-Tóni