Oh, de szép volt
***
Oh de szép volt, oh de égett
Szép szemedben a sugár!
Lelkem néha visszatéved
És tehozzád visszajár.
Itt van újra képzeletben
Kezeimben kis kezed,
Érzem újra szép szemedben
A sugárzó meleget.
***
Fénye megvan, oh de lángja
Szemeidnek veszve már,
Mintha hervadt őszi tájra
Szállna bágyadt napsugár
Szobor lettél, hideg márvány,
Szemed is csak úgy ragyog,
Oly hidegen tekint már rám,
Hogy tőle szinte megfagyok !
***
Zoltán Vilmos 1869 - 1929
***
***
Es war so schön
***
Es war so schön, doch es blitzte
der Strahl in deinen Augen!
Meine Seele oft Verirrte
doch er wird, zurücklaufen.
Es sind wieder in Gedanken
deine Hände in meinen,
ich fühle in deinen Augen,
beiden, die so heiß strahlen.
***
Das Licht ist noch da, doch die Kraft
hat es schon lang verloren,
wie in verwelktem Herbstlandschaft
würde der Strahl nur schmoren.
Wie die Statue, kalter Marmor,
sogar die Augen sind fahl,
es sieht so kalt aus, ich verfror,
‘d werde zu einem Denkmal!
***
Fordította: Mucsi Antal-Tóni