Fázósan kémlelem az eget.
Nézem
a hömpölygő embertömeget.
Milyen hűvös az idei nyár.
Gomolygó
szürke felhők körbevesznek,
Sáros pocsolyák fröccsennek.
Néztelek,
figyeltelek, mint egy iskolás
kisgyerek,
Játszottál s játszottam veled.
izgalmas
játékunk elveszett.
Néhány
melódia maradt, képek, hangok
messze vannak.
Sietek, fázósan kémlelem az
eget.
Körülöttem maszkos, álarcos
üres tekintetek.
Egykedvűen zuhog a nyári zápor
úgy, mint régen.
Sáros pocsolyákban verebek
fürdenek.
Dunakeszi, 2020. július 22.
Gabre Anna