Boldogság
1
Fölfelé csak költők,
Eget ostromolva!
Fekete felhőkbe!
Zúgó viharokba!
2
Verjétek a lantot
Csattogó villámmal,
Én majd elpengetem
Egy szál kis virággal.
3
Szebb az én világom!
Dalos mezőn járok.
Körültem pillangók,
Csengetyüs bárányok.
4
Tépjetek csillagot
Bús homlokotokra,
Nekem bimbót ringat
A vadrózsa bokra.
5
Az én koszorúmat
A gyermekek fonják,
Minden kis levelét
Százszor megcsókolják.
6
Gyermekszem ragyog rám,
Ezer csöpp száj nevet
Óh, ezerszer boldog,
Kit a gyermek szeret!
***
Pósa Lajos 1850 – 1914
***
***
Beseeltheit
1
Nach oben nur dichte,
den Himmel belagert!
Zu den schwarzen Wolken!
Mit Sturm umgelagert!
2
Schlagt ihr halt die Lauten
mit dem klickenden Blitz
ich werde es zupfen
mit einem kleinen Spitz.
3
Meine Welt ist schöner!
In dem Lied Feld leben.
Rund um mich die Falten,
Glockenlämmer stehen.
4
Reiße einen Stern ab
für die traurige Stirn,
mir wiegt eine Knospe
der Rosenbusch in Sinn.
5
Den Rosenkranz für mich
Kinder weben m’ gelüst,
jedes kleine Blättchen
hundertmal wird geküsst.
6
Kinderaugen leuchten,
tausend Mündchen lachen
tausendmal glücklicher,
der, die Kinder lieben!
***
Fordította: Mucsi Antal-Tóni