Megint eltelt egy újabb év,
és újra itt a perzselő nyár.
Szenvedély lángol, izzik, forr
és még a színekben sem sóvár.
Megint eltelt egy újabb év,
az idő halad, egyre halad.
Sose fogod utolérni,
utána hiába is szaladsz.
Ülj le padra, feküdj fűbe,
hát hunyd le egy csöppnyit a szemed.
Halld halkan lélegzik a föld,
s a kismadár boldogan nevet.