Lombhullató fák ágai alatt
színes avarban búvó bogarak.
Kertünkben didergő madarak,
cinkék, verebek, őszapó,
vidáman élnek, míg jön a hó.
Nőnek az árnyak, fogy a fény,
hosszú az álmatlan őszi éj.
Fanyar illatú hervadás,
a levegőben ökörnyál.
Ködös hajnalok, fagyos éjszakák,
messze délre repül a sok madár.
Izzó fahasáb varázsa
apró láng-manócskák tánca.
Mezítláb fut a sok nyári emlék,
szomjas csókjaink, forró ölelés.
Mint távoli égen a kék
fehér füstjével száll a szél.
Kalandos ifjúságunk szigetén
örökzöld lombokat dajkál a tél.