A Balatonban beszélnek a halak,
ha nagyon figyeled, akkor neked,
keveset szólnak, de akkor igazat
és hangosan rá csak a csend felel.
Nézd most a tavat, eddig mozdulatlan,
gyűrűivel most gondnak mond nemet,
olykor megfoghatatlan hangulatban,
egyszer csak kínosan reád nevet.
Érzéseiket látom gomolyogni,
hát vajon ők mennyire boldogak?
És mintha látnám őket mosolyogni,
hisz vizük tiszták, s nem zavarosak.
Békét kötöttek világgal, magukkal,
tudják, nem számítanak a javak,
hidd el nem törődnek csak önmagukkal,
Balatonban beszélnek a halak.