Hova tűnt az áldott, tündöklő nyár?
Még csak most jött s már libben is tova?
Oly jó volt fénye, óvó melege,
miért ment el vígan, s vajon hova?
Az idő gyors, sebes és egyre fogy,
én ezért nagyon jól megbecsülöm
és nem nézek hátra, csak előre
a cél felé, kételyt elkerülöm.
Látod? Már aranyba fordult az ősz,
lassanként a lombok levetkeznek,
addig élvezem a színt, a napot,
míg az első fagyok jelentkeznek.