J. W. VON GOETHE: A NYUGTOM - ODAVAN...
Írta: Szollosi David Dátum: Szeptember 21 2020 18:40:52
H
A nyugtom – odavan,
Nehéz szívem;
Azt többé én soha
Meg nem lelem.
Teljes hír
MEINE RUH' IST HIN…
Meine Ruh' ist hin,
Mein Herz ist schwer,
Ich finde sie nimmer
Und nimmermehr.
Wo ich ihn nicht hab
Ist mir das Grab,
Die ganze Welt
Ist mir vergällt.
Mein armer Kopf
Ist mir verrückt,
Mein armer Sinn
Ist mir zerstückt.
Meine Ruh' ist hin,
Mein Herz ist schwer,
Ich finde sie nimmer
Und nimmermehr.
Nach ihm nur schau ich
um Fenster hinaus,
Nach ihm nur geh ich
aus dem Haus.
Sein hoher Gang,
Sein' edle Gestalt,
Seines Mundes Lächeln,
Seiner Augen Gewalt,
Und seiner Rede
Zauberfluß,
Sein Händedruck,
Und ach, sein Kuß!
Meine Ruh' ist hin,
Mein Herz ist schwer,
Ich finde sie nimmer
Und nimmermehr.
Mein Busen drängt sich
Nach ihm hin.
[Ach]dürft ich fassen
Und halten ihn,
Und küssen ihn,
So wie ich wollt,
An seinen Küssen
Vergehen sollt!
_____________________
A NYUGTOM – ODAVAN…
A nyugtom – odavan,
Nehéz szívem;
Azt többé én soha
Meg nem lelem.
Hol nincs ott szívem,
Az sír nekem,
A nagyvilág
Ott rossz svihák.
Fejem, szegény,
Olyan zavart,
Elmém, az is
Romlásba tart.
A nyugtom odavan,
Nehéz szívem,
Azt többé én soha
Meg nem lelem.
Ablakból nézve
Nyomába lesek,
Házból kilépve
Utánamegyek.
Járása gőg,
A tartása rang,
A szeme kényszerít,
Az ajkán gúnyos hang,
Amit mond: bűvös
Varázserő,
Ó, kezet hogy fog,
Hogy csókol ő!
A nyugtom odavan,
Nehéz szívem,
Azt többé én soha
Meg nem lelem.
Vágyódik keblem
Utána már,
Ó, ha karomban
Tarthatnám bár,
Kedvem szerint
Csókolva még,
Hogy csókja közben
Jöjjön a vég!
* * * * *