Nehezen ébredek,
kint még korom az ég,
reggelek hűvösek,
csöppnyit alszom, na, még.
De nem, nem, kelni kell,
munka vár tárt karral,
kismadár csiripel,
víg ébresztőt szaval.
De nézd, már kél a nap,
még álmosan ásít,
szél fésül sugarat,
lám innen nem tágít.
Arany ruhát ölt fel,
a zöldet leveti,
meleg színnel ölel,
a nyarat temeti.