Újra álmodom, tegnap látomásom volt:
sok- sok békés elefánt hörgött s haldokolt.
Sírtak, térdeltek imára kulcsolt kézzel,
ember fia nem is foghatja fel ésszel...
Pénzéhes vadorzók csak kacagtak rajtuk,
elefántcsontokat ragadott meg markuk.
Nem volt szívük, s lelkük, csak nézték a sebzett,
rút kínok közt vergődő védteleneket...
Ám örökké nem győzheti le az ember,
vége lesz ennek a csúf gyiloknak egyszer! -
Újra álmodom, tegnap látomásom volt:
szép zöld réten sok száz békében kóborolt...
Állatok világnapja