Szótlan vidék
Írta: ElizabethSuzanne0302 Dátum: December 20 2020 15:29:07
Gy.
Ábrándozva nézem, mily szép e vidék,
szótlan hallgatom, mit suttog, mit mesél.
Peregnek hópihék, ajkakról igék,
fáradtan búgják a reményt szerte- szét.
Teljes hír
Ábrándozva nézem, mily szép e vidék,
szótlan hallgatom, mit suttog, mit mesél.
Peregnek hópihék, ajkakról igék,
fáradtan búgják a reményt szerte- szét.
Csak társalgok felhőtlenül a fénnyel,
pillanatom borzolja a szelíd szél.
Olykor csepp borús gondolatot fércel
lelkembe, mely aztán lassan elalél.
Fülelek, hallgatom a tetsző zenét,
szelíd fuvallatot, kedves füttyögést,
egy apró, árva kis veréb meséjét,
békésen sustorgó parázszümmögést.
Bársonyos hó mosdatja fakó arcom,
velem együtt fürdik, már mindent befed.
Vágyom, hogy teljesen belém áradjon
közös álmunk. Érzem, hogy nagyon szeret.