Nyáron
Írta: Manga lany Dátum: április 14 2008 11:38:17
Menni kell, csupán a nyárba tova,
Vagy a nyár ragad, mint fára a moha,
C
Teljes hír
Víg zenével ünnepel a mámor,
Elveszik a lélek, s te keseregve fázol.
Jön majd szebb nap, s szebb élet,
Nem kell hagyni, mégha azt is mondod: félek.
Menni kell, csupán a nyárba tova,
Vagy a nyár ragad, mint fára a moha,
S tündérarcú víg kristály lesz játékod tárgya.
Ne félj hát, érintsd meg mi szíved vágya.
Mert nyáron a sötét patak is kifakul színébõl,
Ne érdekeljen mi volt, igyál a víz mélyébõl,
S meglátod majd mi jó, mi szép,
S hogy az ég milyen csodálatosan kék!
Jókedv nem hagyja el a tested,
Örülsz, hogy életed színekkel fested.
Nem is akármilyen ez a varázs,
Nem holmi kis jelentéktelen parázs.
Hanem az élet hangszer kavalkádja,
Belefekszel, s elandalogsz korod törékeny kádjába,
Mosolyogsz, s tükrözõdik benne az élet,
Lelkedben megbújik a fény, s megszépül véled.