VERRÀ LA MORTE…
Verrà la morte e avrà i tuoi occhi
questa morte che ci accompagna
dal mattino alla sera, insonne,
sorda, come un vecchio rimorso
o un vizio assurdo. I tuoi occhi
saranno una vana parola,
un grido taciuto, un silenzio.
Cosí li vedi ogni mattina
quando su te sola ti pieghi
nello specchio. O cara speranza,
quel giorno sapremo anche noi
che sei la vita e sei il nulla.
Per tutti la morte ha uno sguardo.
Verrà la morte e avrà i tuoi occhi.
Sarà come smettere un vizio,
come vedere nello specchio
riemergere un viso morto,
come ascoltare un labbro chiuso.
Scenderemo nel gorgo muti.
1950
______________________________
ÉS JÖN MAJD A HALÁL…
És jön majd a halál, a szemed keresi,
a halál, mely minket reggeltől estig
úgy kísérget, hogy nem is alszik,
nyomaszt, mint régi lelkifurdalás
vagy balga bűn. És a szemed
csak üres szó lesz,
elfúló sikoly, egy végső csend.
Minden reggel látod a szemed,
mikor magadnak meghajolsz, egyedül
a tükörben. Ó, drága remény,
azon a napon tudni fogjuk mi is,
hogy te vagy az Élet, és a Semmi.
Mert a halál – mindenkire rátekint.
És jön majd a halál, a szemed keresi,
olyan lesz, mint felhagyni egy bűnnel,
mint mikor halott arcát látod
feltűnni újra a tükörben,
vagy bezárult ajkakra fülelsz.
Némán fogunk a forgatagba veszni.
1950
* * * * *